Rezsi és közös költség: minden tétel egy budapesti albérlet számláján

Röviden: egy budapesti bérlő bérleti díjat, közös költséget és rezsit fizet (áram, gáz vagy távfűtés, víz). Egy 50 négyzetméteres lakásnál ez télen nagyjából havi 40 000 és 90 000 Ft között, nyáron 25 000 és 55 000 Ft között jön a bérleti díjra, a háztól és a fűtés módjától függően.

A hirdetés bérleti díjat mond; te bérleti díjat és minden mást fizetsz. A minden másnak saját szókincse van, és az összeg két egyforma méretű lakás között kétszeres is lehet. Ez az útmutató tételről tételre végigmegy rajta, hogy el tudd olvasni a tulajdonos számlamappáját, és jó kérdéseket tegyél fel.

Mi az a rezsi?

A rezsi a fogyasztás alapú közüzemi díjak gyűjtőneve: áram (villany), gáz, távfűtés, víz és csatorna, szemétszállítás. Budapesten a szolgáltatót többnyire jogszabály jelöli ki, nem te választod.

• Áram: a lakossági egyetemes szolgáltató az MVM Next. Havonta vagy becsült részszámlával, éves elszámolással számláz, a mérőtől függően. Az újabb lakásokban és lakótelepeken egyre több a távolról leolvasott okosmérő.
• Gáz: Budapesten szintén az MVM Next. Főzésre, és a legtöbb téglalakásban fűtésre (konvektor) és melegvízre (fali kazán). Egy panellakásban általában egyáltalán nincs gáz.
• Távfűtés: a FŐTÁV, ma a Budapesti Közművek része. A paneltelepeket és sok háború utáni házat lát el. A számlán van egy alapdíj a lakás légköbmétere után, ez minden hónapban jön, és egy hődíj gigajoule-onként, amennyit a ház ténylegesen használt.
• Víz és csatorna: a vizet a Fővárosi Vízművek adja, a Fővárosi Csatornázási Művek viszi el, és egy számlán jön mindkettő. 2026-ban a lakossági vízdíj körülbelül 219 Ft köbméterenként, a csatornadíj körülbelül 381 Ft, tehát egy köbméter mindennel együtt nagyjából 600 Ft. Sok régi házban egy főmérő van, és a vizet a közös költségen keresztül osztják szét; a saját almérős lakás saját számlát kap.
• Szemét: Budapesten a MOHU szállítja. Társasházban a ház fizeti, és a közös költségben ül; külön számlaként csak családi háznál látod.

Mit fedez a közös költség?

A közös költség az a havi összeg, amit egy társasház minden lakása a háznak fizet a közös dolgokért: lépcsőház és udvar takarítása, világítás, lift és annak felülvizsgálata, a ház biztosítása, a közös képviselő díja, kisebb javítások, befizetés a felújítási alapba, és gyakran az egész ház vize és szemétszállítása. Panelházban benne lehet a fűtés alapdíja is. A jellemző érték havi 130 és 250 Ft között négyzetméterenként, tehát egy 50 négyzetméteres lakásnál 8 000 és 15 000 Ft között egy egyszerű házban, 20 000 és 35 000 Ft között egy új építésűben garázzsal, portással vagy konditeremmel.

Jogilag a közös költséget a tulajdonos tartozik a háznak, ezért általában a tulajdonos fizeti, és vagy beépíti a bérleti díjba, vagy önköltségen továbbszámlázza. Kérdezd meg, melyik. Ha továbbszámlázza, kérd el a ház legutóbbi közös költség kiírását, hogy lásd, mi van benne; egy vizet és szemetet is tartalmazó összeg nem hasonlítható össze eggyel, amelyik nem.

Átalány vagy mérőóra szerint?

Kétféleképpen számlázhatja a tulajdonos a fogyasztást. Átalánynál a szerződésben rögzített fix havi összeget fizetsz a rezsire, általában a tavalyi számlák alapján; van szerződés, amelyik évente egyszer elszámolja a különbözetet, van, amelyik soha. Tényleges elszámolásnál a szolgáltató számlái a tulajdonos nevére jönnek, és a pontos összeget fizeted, vagy a szerződéseket átírják a te nevedre, és közvetlenül a szolgáltatónak fizetsz.

Az átalány kényelmes és elrejti a téli ugrást, de ha bőkezűen van beállítva, a tulajdonos nyugalmát fizeted. A tényleges elszámolás igazságosabb, és hosszabb bérletnél ezt érdemes kérned. Bármelyiket választod, írjátok a szerződésbe, mi van benne, hogyan számoljátok el a túlfizetést, és hogy megkapod a számlák másolatát. Gyakori középút a fix közös költség plusz mérő szerinti áram és gáz.

Mi az a Díjnet?

A Díjnet egy ingyenes e-számla felület, ahol sok budapesti szolgáltató számláját egy helyen gyűjtheted és fizetheted, köztük a Fővárosi Vízművekét, a FŐTÁV-ét és az MVM Next gázszámláit. Minden szolgáltatót egy friss számlán szereplő ügyfélazonosítóval regisztrálsz, a szolgáltató jóváhagyja, és onnantól ott érkeznek a számlák, fizethetők kártyával, azonnali átutalással vagy az iCsekk appból. 2026 júliusától az MVM Next egyetemes szolgáltatású áramszámlái az MVM saját felületén intézhetők, ezért nézd meg az aktuális listát a dijnet.hu-n. Ha a számlák a tulajdonos nevén maradnak, kérd meg, hogy adjon hozzá megtekintőként, vagy küldje tovább a PDF-eket minden hónapban.

Mit jelent neked a rezsicsökkentés?

A magyar háztartások egy éves keretig államilag szabályozott, alacsony áron kapják az áramot és a gázt, fölötte jóval drágábban. 2026-ban a számok: áramnál körülbelül 36 Ft kWh-nként évi 2 523 kWh-ig (havi kb. 210 kWh), fölötte körülbelül 70 Ft; gáznál 102 Ft köbméterenként évi 1 729 köbméterig (havi kb. 144, a tél felé súlyozva), fölötte körülbelül 747 Ft. Ezek a 2026-ra közzétett értékek; a keret mérési pontonként jár és évente újraindul, és 2026 szeptemberétől az MVM önkéntes dinamikus tarifát is kínál a keret fölötti részre, tehát nézd meg az mvmnext.hu-n, mi vonatkozik a te mérődre.

Bérlőként a lényeg egyszerű. Egy egy-két fős háztartás egy 50 négyzetméteres lakásban ritkán lépi át az áramkeretet, hacsak nem árammal fűt vagy hűt. A gázra kell figyelni: egy nagy, rosszul szigetelt, konvektoros téglalakás februárra átlépheti az éves keretet, és utána minden köbméter hétszer annyiba kerül. Ezért ér többet a tavalyi téli számla bármilyen átlagnál.

Mennyit fizet egy 50 négyzetméteres lakás?

Két tipikus lakás, mindkettő 50 négyzetméter, egy-két lakóval, elektromos fűtés nélkül. A tégla háború előtti házat jelent gázkonvektorral és gázkazánnal; a panel távfűtéses házat elektromos főzéssel. A számok havi sávok forintban, bruttó, és azzal számolnak, hogy a keretet nem léped át.

A távfűtés nyáron drágának tűnik, mert az alapdíj egész évben jön, és néhány ház a hődíjat is tizenkét egyenlő részletre simítja; az éves összeg ugyanannál a lakásnál általában alacsonyabb, mint gázzal. Egy nagy téglalakás 3,5 méteres belmagassággal és egyrétegű ablakokkal megduplázhatja a gáz sorát.

Mit csinálj beköltözéskor?

A kulcsátvétel napján fotózz le minden mérőt: áram, gáz, víz (meleg és hideg, és minden almérő), és távfűtéses lakásban a radiátorokon lévő költségmegosztókat, ha vannak. Az állásokat írassátok bele az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe dátummal és mindkét aláírással, és ugyanezt csináld a kiköltözés napján. Ez dönt el minden vitát arról, ki mit használt. Ha a szerződések a te nevedre kerülnek, a szolgáltató is kérni fogja az állásokat.

Ki mit fizet?

Budapesten a szokás szerint a bérlő fizeti a fogyasztás alapú tételeket és a közös költséget, a tulajdonos pedig azt, ami az ingatlanhoz tartozik: a ház biztosítását, a felújítási alap hozzájárulását, ha külön szedik, a kéményseprőt, az éves kazánkarbantartást, az építményadót és a közös képviselő díját. A szokás nem törvény, a szerződés dönt; ha csak annyit ír, hogy a rezsit a bérlő fizeti, kérdezd meg aláírás előtt, hogy ebbe beleértik-e a közös költséget és a felújítási alapot.

Internet és tévé

Az internet nem része a rezsinek, és ritkán van benne a bérleti díjban. Budapesten a fő szolgáltatók a Magyar Telekom, a Vodafone (amely átvette a UPC-t) és a Digi, plusz kisebb helyi cégek; hogy melyikük ér el a házadba, a kábelezéstől függ, és egy új szerződés bekötése egy-két hét lehet, néha díjjal. Sok lakásban van élő vonal, amit átvehetsz az előző bérlőtől. A tévé általában csomagban jön, ha kell; a legtöbb bérlő inkább streamel. A mobilnet magyar SIM-mel olcsó, és az első hétre jó áthidalás.