Hosszú távú albérlet Budapesten, lépésről lépésre

Röviden: keresd meg a lakást egy hirdetési oldalon, nézd meg személyesen, köss írásos szerződést egy-két havi kaucióval, számíts közjegyzőre, kérj befogadó nyilatkozatot a lakcímkártyához, írjátok fel az óraállásokat átadáskor, és a bérleti díjat utald forintban.

Ha vidékről jössz fel albérletbe, a folyamat nem bonyolult, de rögzített sorrendben megy, és minden lépésnek van egy pontja, ahol az emberek megcsúsznak. Ez a sorrend. A kaucióról és a csalásokról szóló útmutató két lépésbe mélyebben belemegy; ez itt a térkép.

1. Hol vannak a hirdetések?

Három helyen. Hirdetési oldalak: ez itt, amely bérlőnek és tulajdonosnak ingyenes, és az elérhetőségeket csak megerősített felhasználóknak mutatja, valamint a két nagy portál, az ingatlan.com és az alberlet.hu, ahol a legnagyobb a kínálat, és ahová az irodák többsége feltölt. Facebook-csoportok: több nagy budapesti albérletes csoport van, szobához és irodát kerülő tulajdonoshoz hasznosak, de a csalások nagy része is itt indul. A csalásos útmutató szabálya mindenhol érvényes: soha ne fizess semmit, amíg nem álltál a lakásban, és nem találkoztál azzal, akinél a kulcs van, és legyél gyanakvó, ha a tulajdonos külföldön van, és nem tudja megmutatni. Ingatlanirodával gyakran találkozol; a jutalékot rendszerint a tulajdonos fizeti, és ha tőled kérnek, kérdezd meg, mit fedez, mielőtt belemész.

2. Mit jelent itt a hosszú táv?

Tizenkét hónap a szokásos, gyakran hosszabbítási lehetőséggel. Hat hónap is lehetséges, de szűkíti a választékot; ami ennél rövidebb, az már a drágább, bútorozott rövid távú piac. A legtöbb szerződés határozott idejű, vagyis egyik fél sem mondhatja fel egyszerűen lejárat előtt, hacsak a szerződés nem engedi, ezért olvasd el a felmondási pontot. Gyakori kompromisszum a tizenkét hónap az első hat hónap után két hónapos felmondási lehetőséggel. Kérd, ha nem tudod biztosan, meddig maradsz.

3. A megtekintés

Érkezz pontosan, vedd le a cipőd az ajtóban, ha a tulajdonos is leveszi, és tedd fel az unalmas kérdéseket: milyen a fűtés, mennyi volt a tavalyi téli számla, kik a szomszédok, van-e lift és közös költség, hol vannak a víz- és gázórák, és marad-e a fotókon látható bútor. Nézd meg az ablakokat és a víznyomást. Ha tetszik, mondd ki: a belső kerületek jó lakásai szeptemberben egy-két napon belül elkelnek, és a tulajdonos annak a komoly bérlőnek tartja fenn, aki a helyszínen dönt, és a kauciót a szerződés aláírásakor fizeti, nem előtte.

4. Mit kér a tulajdonos?

A személyi igazolványodat és a lakcímkártyádat, aztán valamilyen jövedelemigazolást: munkaszerződést, munkáltatói igazolást vagy az utolsó bérpapírokat. Egyes tulajdonosok referenciát kérnek az előző főbérlőtől; egy rövid e-mail elég. Egyetemistáktól hallgatói jogviszony-igazolást kérnek, és néha egy szülőt kezesnek. Te is jogosult vagy látni a tulajdonos igazolványát és kérésre a tulajdoni lapot, amely igazolja, hogy övé a lakás; valódi tulajdonost ez nem zavar.

5. Kaució, szerződés, közjegyző

A kaució egy-két havi bérleti díj, ritkán három, a tulajdonosnál marad, és a végén a rendeltetésszerű használaton túli károk levonásával jár vissza. A szerződés legyen írásos, és szerepeljen benne a díj, a kaució, a kezdő dátum, az időtartam, a felmondás és a rezsi megosztása. Sok tulajdonos közjegyzői kiürítési nyilatkozatot kér, amelyben vállalod, hogy lejáratkor elhagyod a lakást; a közjegyzői díjat rendszerint a bérlő fizeti, és a díjtól és az időtartamtól függ. Egyik sem szokatlan. Az oldal kauciós útmutatója mindhármat részletesen tárgyalja, azt is, mit írass bele a szerződésbe.

6. Lakcímkártya és befogadó nyilatkozat

A lakcímet a kormányablakban jelented be, és új lakcímkártyát kapsz. Ehhez a tulajdonos aláírt befogadó nyilatkozata kell, és sok tulajdonos elzárkózik, mert attól tart, hogy a bejelentés jogot ad a bérlőnek a lakásra; nem ad, de a félelem gyakori. Ezt a szerződés aláírása előtt beszéld meg, nem beköltözés után. Ha csak tartózkodási helyként jelented be, és az állandó lakcímed otthon marad, az is rendben van a legtöbb ügyhöz, de a háziorvos-választáshoz és a kerületi kedvezményekhez a budapesti cím számít.

7. Rezsi: szolgáltatók, óraállás, Díjnet

A bérleti díjat rezsi nélkül adják meg. A közműszerződések általában a tulajdonos nevén maradnak, és te fizeted a számlákat, vagy ő fizeti és továbbszámlázza; mindkettő szokásos, a szerződés mondja meg, melyik. A budapesti szolgáltatók: az MVM a gázra és az áramra, a Fővárosi Vízművek a vízre, a FŐTÁV a távfűtésre a panelekben és az újabb házakban. Régi házakban ott van még a közös költség a lépcsőházra, a liftre és a közös javításokra, amit a közös képviselőnek fizetsz. Az első napon írjátok bele az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe a gáz-, áram- és vízóra állását, fotóval. A számlák többsége a Díjneten nézhető és fizethető, amit a tulajdonos megoszthat veled, vagy átutalással az egyes szolgáltatóknak.

8. Internet

A legtöbb lakásban már van kábeles vagy optikai vonal valamelyik országos szolgáltatótól, és a leggyorsabb a meglévő szolgáltatást átvenni vagy megújítani, nem újat rendelni. Kérdezd meg a tulajdonost, melyik szolgáltató van a házban; egy új bekötés két-három hét, és a tulajdonos hozzájárulása kell hozzá. Egy havi mobilnet-csomag áthidalja a hiányt.

9. Hogyan fizeted a bérleti díjat?

Átutalással, havonta előre, forintban, a tulajdonos névre szóló számlájára; kérj elismervényt, vagy írd egyértelműen a közleménybe. A készpénz törvényes, de nem marad nyoma. Néhány budapesti tulajdonos, főleg aki külföldi bérlőkhöz szokott, euróban adja meg a díjat. Ez megengedett, de azt jelenti, hogy a bérleti díjad havonta mozog az árfolyammal, és egy gyenge forintos évben ez olyan emelés, amibe nem egyeztél bele. Kérd, hogy a díj forintban legyen rögzítve, vagy legalább egy rögzített átváltási árfolyam kerüljön a szerződésbe.

10. Kiköltözés

A felmondást írásban add le a szerződésben előírt formában, általában e-mailben és levélben, és őrizd meg a másolatot. Az utolsó napon járjátok végig a lakást a tulajdonossal, olvassátok le újra az órákat, hasonlítsátok össze az első napi fotókkal, és írjátok alá az átadás-átvételi jegyzőkönyvet. A kaució rendszerint néhány napon vagy héten belül utalással jön vissza; a dátumot rögzítsétek a jegyzőkönyvben. A rezsit és az internetet írásban mondd le vagy add át, és a kormányablakban jelentsd be az új címed, ami egyben a régit is lezárja.

Az ellenőrzőlista

• Keresd meg a lakást hirdetési oldalon vagy megbízható csoportban; nézd meg személyesen.
• Tisztázd az időtartamot, a felmondást és hogy mit tartalmaz a díj.
• Vidd magaddal a személyit, a lakcímkártyát és a jövedelemigazolást.
• Olvasd el a szerződést, és kérdezz rá mindenre, ami nem világos.
• A kauciót aláíráskor fizesd, soha nem előtte; kérj elismervényt.
• Írd alá a közjegyzői nyilatkozatot, ha kérik; előbb kérdezd meg a díjat.
• Kérd el a befogadó nyilatkozatot, és jelentsd be a lakcímet.
• Írjátok fel az óraállásokat, és fotózz átadáskor.
• Állítsd be a rezsi fizetését (Díjnet vagy utalás) és az internetet.
• A bérleti díjat forintban utald; kerüld a lebegő eurós kikötést.
• Kiköltözéskor: írásos felmondás, óraállás, jegyzőkönyv, kaució dátuma.

Ki mit ad

Ez az egész folyamat. Ha egy lépés furcsának tűnik, a kauciós és a csalásos útmutató megmondja, mi szokásos és mi nem, a kerületoldalakon pedig ott vannak az aktuális hirdetések.